Az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének délutáni, pénzügyi panelbeszélgetésében ma kiderült, hogy a Növekedési Hitelprogramot jellemző módon fokozatosan vezetnék csak ki, a MARK Zrt.-vel pedig megbarátkoztak a magyar bankvezérek.
Július végéig mindössze 8,7 milliárd forintnyi hitelt váltott ki a lakosság, ami a forintosított devizahitelek kevesebb mint fél százalékát jelenti. Bár még nem ért véget a folyamat, Nagy Márton MNB-alelnök elszomorítónak nevezi a nagyobb hitelkiváltási verseny elmaradását a Magyar Időknek adott interjújában, a vállalati hitelezés terén pedig megkérdőjelezi a bankok elkötelezettségét. Elárulta, mit jelent az NHP "kivezetési szakasza", és hogy az NHP+ akadozása miatt az 500 milliárdos keret felét sima NHP-s hitelként is felhasználhatják a bankok.
Növekedést ért el az első idei fél évben a vállalkozások hitelfelvételéhez készfizető kezességet vállaló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Június végén 334,6 milliárd forintot tett ki a garanciaállomány, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget - közölte a garanciacég kedden az MTI-vel.
Ha innen nézzük, módosított, ha onnan, akkor pontosított a növekedési hitelprogram sorsáról szóló kommunikációján a jegybank Nagy Márton alelnök mai nyilatkozatával. Ami most már biztos: jövőre is lesz NHP, még ha kisebb hitelkerettel és más feltételekkel is, mint eddig.
Jócskán elmarad a kívánatostól a vállalati hitelezés mértéke Magyarországon - állapítja meg az MNB frissen közzétett Hitelezési folyamatok kiadványa. A második negyedévben 3,4%-kal csökkent a vállalati hitelállomány a fenntartható gazdasági növekedést támogató 5%-os növekedés helyett. Nagy kérdés, a gyatra piaci hitelezés mellett képes lesz-e a terveknek megfelelően kivezetni év végén az MNB az NHP-t - ez "növekvő dilemma", ősszel dönthet az NHP sorsáról a Monetáris Tanács. A lakossági hitelkiváltási hullámról egyelőre nincs végleges adat, a második negyedévben mindenesetre mindössze 2,5 milliárd forint hitelkiváltó szerződés köttetett, és azóta is elmarad a banki/jegybanki várakozásoktól az ügyfelek érdeklődése.
Az elmúlt két év során tapasztalt forrásbőség kedvező lehetőséget teremtett a kkv-knak beruházásaik megvalósításához. Egyfelől átmenetileg felgyorsult a vissza nem térítendő európai uniós támogatások lehívása, másfelől a jegybank Növekedési Hitelprogramjának két szakaszában kedvező kamatozású hitelhez jutottak a hazai vállalkozások. A kétféle finanszírozás azok eltérő tulajdonságai miatt nehezen összehasonlítható, ugyanakkor megállapítható, hogy az NHP keretében nyújtott források - elsősorban ágazati tekintetben - egyenletesebben oszlottak el a vállalkozások közt, mint az uniós támogatások. Miközben a két típusú forrás bizonyos értelemben helyettesítő terméknek is tekinthető, a hitel kiegészítő termékül is szolgálhat a támogatások elő-, illetve társfinanszírozása során. A következő támogatási periódusban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdaságfejlesztési célú visszatérítendő támogatások, amelyek részben átvehetik a majd kivezetésre kerülő NHP szerepét a vállalkozások finanszírozásában. Jelen írásunkban rövid áttekintést kívánunk adni a kétféle forrástípus felhasználásának volumenéről, dinamikájáról és egyéb fontosabb jellemzőiről. Ugyanakkor a jövőben érdemes lehet ennél lényegesen mélyebben elemezni az egyes forrástípusok felhasználásában megfigyelhető különbségeket és azok okait, annak érdekében, hogy mind a következő időszakban lehívható uniós források, mind a banki hitelezés struktúrája minél hatékonyabban szolgálja a kkv-k versenyképességének javítását és az elmaradt térségek felzárkóztatását.
Újabb adatok bizonyítják, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar vállalati hitelezéssel. A piac egyik motorjának hitt Növekedési Hitelprogram új kihelyezései az egy évvel korábbihoz képest több mint harmadával estek vissza az MNB friss számai szerint. A jegybank a program év végi befejezését tervezi, csakhogy időközben a piaci hitelezés sem indult be.
Érdekes fejleményeket hozott június a magyar hitelpiacon: 2009 óta nem látott összegű lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, ami a csak most induló új szocpol (CSOK) hatása helyett valószínűleg inkább a szerény ütemben beinduló, már látható hitelkiváltásoknak köszönhető. A vállalatok viszont úgy szabadulnak piaci hiteleiktől, mintha muszáj lenne nekik, korainak tűnik tehát az MNB jelzése a Növekedési Hitelprogram kivezetésére. Miközben a forintbetétek nagyjából stagnáltak, a forint gyengülésére a devizabetétek felvételével reagált a lakosság júniusban. A jegybank pénteken közzétett havi adataiból szemezgetünk.
Egyelőre szerény az érdeklődés a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja (nhp) keretében elérhető, ingatlanberuházásokhoz felhasználható finanszírozás iránt, az év második felében ugyanakkor jöhet még felfutás - írta a Világgazdaság pénteken a hitelintézetek adataira hivatkozva.
Öt hónap alatt, ez év január elejétől május végéig 8,9 százalékra emelkedett, azaz 1,32 százalékponttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjában (nhp) a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával nyújtott hitelek aránya. A jegybanki hitelprogram második szakaszában leszerződött 738,9 milliárd forintos hitelállományból 66 milliárd forintra vállalt kezességet a garanciacég.
Nem fogta vissza az MNB év elején bevezetett adósságfék-szabályozása a lakossági hitelezést - húzta alá a jegybank pénteki sajtótájékoztatóján Fábián Gergely igazgató. Különösen a lakáshitelek kihelyezése emelkedett egy év alatt, miközben mérsékelten ugyan, de a vállalati hitelezés is élénkült. A vállalati hiteleknél a hitelezési feltételek javultak, a lakáshiteleknél a bankok korábbi, szigorítást mutató várakozásai ellenére stagnáltak, a fogyasztási hiteleknél viszont szigorodtak. Vállalati oldalon nem, a lakossági oldalon azonban terveznek enyhítést a bankok a következő fél évben, utóbbi a hitelkiváltási versennyel is összefüggésben állhat.
A bankok kilencven százaléka jelezte, hogy szeretné kibővíteni a hitelezését, főleg a kis- és középvállalkozások (kkv) szektorában - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli adásában. Fokozatosan lehet kivezetni a növekedési hitelprogramot (nhp) - ezt már a Magyar Hírlapnak mondta Nagy.
2013. októberi indulása óta 694 milliárd forint hitelre szerződtek le a kis- és középvállalkozások a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszában. Az áprilisi érték gyakorlatilag stagnálást jelez az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb haszonélvező egyelőre az agrárium.
"Egész egyszerűen hülyeség" annak a friss felmérésnek az állítása, amely szerint kevés olyan vállalkozás volt, amely az MNB Növekedési Hitelprogramja nélkül ne vett volna fel hitelt, vagy kevesebbet ruházott volna be - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Krisán László. A Széchenyi Kártyát 13 éve forgalmazó KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egyértelműen úgy látta, hogy az NHP már a megjelenés pillanatától kezdve fontos és erőteljes gyakorlati és pszichológiai hatásokat indított el a vállalati hitelpiacon. Igaz, a minap elindított NHP+ programot azért szorgalmazták, "mert látszott, hogy nem tud eléggé mélységben lemenni a kisebb vállalati méret felé a program". Krisán biztos abban, hogy az NHP kiterjesztése a lakásépítési piacon is jelentős pozitív változásokat indíthat el.
2016 végére tolta ki az MNB az NHP és az NHP+ keretében folyósított kölcsönök lehívásának határidejét, mondván, az időigényes beruházások kivitelezése és finanszírozhatósága ezt indokolja. Újdonság az is, hogy a garanciadíjakat már nem kell beleszámolni a legfeljebb 2,5%-os kamatba, és az is, hogy az energiatakarékos lakóingatlan-építéseket is finanszírozhatnak a kölcsönből a kkv-k.
Állásfoglalásban válaszolt a Magyar Nemzeti Bank az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet friss elemzésére. A Portfolio-n hétfőn megjelentett elemzés szerint kevés olyan cég jutott hitelhez a Növekedési Hitelprogramon keresztül, amely e nélkül nem jutott volna forráshoz, illetve e konstrukció nélkül beruházási aktivitása csökkent volna. Az elemzés itt olvasható.
Csak nagyon korlátozott mértékben sikerült elérni a Növekedési Hitelprogram eredeti célját, azaz a kkv-k hitelhez jutásának elősegítését, és ezen keresztül a szektor beruházási aktivitásának növelését - állapítja meg saját adatfelvétele alapján az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. A kutatóműhely elemzése szerint kevés olyan cég jutott hitelhez az NHP-n keresztül, amelyek e nélkül nem jutottak volna hitelhez, illetve e konstrukció nélkül beruházási aktivitásuk csökkent volna. Az elemzést teljes terjedelmében közöljük.
Egyszerűsített és gyorsított adminisztrációval növeli hitelkihelyezéseit az OTP a kkv-k körében - közölték a bank sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott: nagy növekedési lehetőség rejlik idén az uniós programok finanszírozásában. Most induló hitelprogramjuk keretében 10-15 milliárd forint kkv-hitel kihelyezését tervezik idén, teljes kkv-hitelállományukat pedig legalább 5%-kal növelnék.
Szezonalitás ide vagy oda, gyengén sikerült az év első két hónapja az MNB-s Növekedési Hitelprogram második szakasza szempontjából. 2013 októberétől idén február végéig így is 624 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a hitelintézetek, és 491 milliárd forintot folyósítottak a programban. A kérdéseinkre válaszoló bankok közül a K&H volt a legaktívabb. Matolcsyék időközben már készülnek a kockázatosabb vállalkozások számára kedvező NHP+-ra.
Jegybanktól szokatlan, a kisebb és az állami bankokra szabták, a vártnál kisebb növekedési hatású, várhatóan forintgyengítő - többek között így jellemezték elemzők az MNB által szerdán bejelentett NHP+ programot. Elismerik ugyanakkor, hogy a hitelezésre és a gazdasági növekedésre is kedvezően hathat.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
